"Minden embernek jutott egy-egy csalódás,bánat,mert ez a lét. Ne hidd soha,hogy boldogabb a másik,mert mindenki keresztként hordja életét."
Az emberi szeretet parányi morzsája jutott nekem; nagyra tartottam, azt hittem, igazgyöngy, ám elolvadt
az ujjaim között, kicsúszott a kezemből, mint a jégdarab.
Charlotte Bronte
![](http://baratsag.ucoz.hu/_si/0/s79450683.jpg)
Felejteni akar - mindent, mindent elfelejteni. Mintha minden, ami eddig történt, csak álom lett volna. Elmúlt,
szétfoszlott, elég volt - elege van a régi életéből, a régi érzelmekből. Újnak, idegennek, védtelennek érzi
magát, kiforratlannak, akinek mindent elölről kell kezdenie. Teljesen idegen ebben az új világban, telve
félelemmel.
Agatha Christie
![](http://baratsag.ucoz.hu/_si/0/s71054998.jpg)
Nem az rendített meg engem, hogy hazudtál nekem, hanem, hogy többé nem hiszek neked.
Friedrich Nietzsche
![](http://baratsag.ucoz.hu/_si/0/06830105.gif)
ennyi
Ennyi volt?
Nem akarsz már engem?
Tudod amit velem tettél
Könnyen nem feledem.
És nem is tehetem
De tudom hogy akarsz,
Rajtam az álarcom,
Mit akkor leveszek
Mikor Neked leszek.
Tüzedből élek.
Kerüld tekintetem,
Én leszek éntelen,
Ne gúnyolj,ne játsz.
Salak vagyok,
Amin most te jársz.
Kétkedem,folyton,
Önmagam fojtom,
Rabláncon tekergek,
Hamisan remélek,
Hol vagytok remények?
Hosszú a nappal
S nem látlak,
Rád gomdolok
Mindig kívánlak.
Törpülne a vágy,
Elszáradna mint
Rothadó virág